9.fejezet
Óh, na-ne
Reggel, felkeltem, olyan 10 óra környékén. Este, mintha hallottam volna, hogy jött egy üzenet a telómra, de túl álmos voltam, és nem akartam megnézni, meghát nem voltam benne biztos, hogy igazi üzenet volt, azt hittem hogy, álmodtam.
De, tényleg jött egy üzi, Zayntől.Ez állt benne: Szia, kicsim ! Bocs, hogy ilyen későn írok, de az van, hogy el kell mennünk a vársoból, mert fellépünk Los Angeles-ben. És, hát még egy csomó interjú is lesz, tehát több napig nem látlak. Remélem kibírom, már most nagyon hiányzol. Puszi: szeretlek !!! ♥
Már, elment a kedvem. Iszonyú lusta voltam, és inkább, aludtam volna egész nap. Nem jól indult, ez az egész. Hiányzik Zayn. Ezen, töprengve, Jenna jött be a szobám ajtaján.
Jen: Kaptál üzit ?-kérdezte az orrát lógatva.
Én: Igen ! És látom, te is !
Jen: Ja, de nemcsak ezért vagyok szomorú !!!
Én: Akkor miért ? Csak nem valami baj van ?
Jen: Semmi, komoly. Csak a tesóm, Freddie, ide jön !
Én: Ez, komoly ?
Jen: Tudom, nem örülsz neki....de...
Én: Azt sem tudtam hogy, van tesód !
Jen: Erről beszélnem kellet volna, de tudod milyenek, hiszen neked is van egy!
Én: Igen, van de kezd hiányozni a hülyesége ! És mikor jön ?
Jen: Várj.....te meg engeded, hogy ide jöjjön, IDE !!??
Én: Igen !
Jen: Na-ne, lécci !
Én: De miért ? És hány éves ? És eddig hol volt, és mi a neve ?
Jen: Nem tudom, most jó lenne, ha nem lenne a nyakunkok, és 20 éves, és Freddie Schmidt a neve. De ez miért is fontos ?
Én: De eddig hol volt, és jó lenne ha most látnád, biztos hiányzott-böktem a vállába.
Jen: Dolgozott, színészként, és ha bele gondolok, egy nagyon ici-picit hiányzott.
Én: Akkor szívesen látom. Mond meg neki, hogy jöhet !
Jen: Meg, sem kérdezed, hogy meddig marad ?
Én: Na, jó meddig marad ?
Jen: Hidd el, én sem tudom !
Ezen, nevettünk. Szívesen megismerném a tesóját. Vagyis a bátyját. Lehet hogy tök rendes. De, nem tudhatom, még sosem láttam. Már vártam. A lényeg, hogy végre, nem lesz olyan, unalmas a ház. Egy fiú mindig feldobja a hangulatot, ha vicces !!!
Jen: Felhívtam. Nem sokára itt lesz !
Én: Oké ! És, milyen ő ???-érdeklődtem.
Jen: Nyugi-nyugi csajszi. Majd meglátod. Hiszen én is alig láttam.
Ezután, el ütöttük az egész napot. Elmentünk, shoppingolni. Én, vettem magamnak, egy gyönyőrű, cipőt.
Jenna, is vett magának egyet:
Szerintem, tök jól nézett ki. Így ütöttük el a napot. 10-től egészen 15-ig, voltunk shoppingolni. És mikor hazértünk, na ki volt a házunkba...