10.fejezet
Egyszerűen: jó
Hazaértünk, és Freddie ott ült a kanapén. Itt hagytam a kulcsot, és megírtuk neki hogy hol van. Így tudott bejönni. Mikor megláttam, komolyan, nem tudtam mit mondani. Nem, gondoltam, hogy Jen tesója, ilyen kedves, és aranyos.
Eddie: Sziasztok !-megölelte Jennát.
Jen: Csövi, tesó!-mondta nevetve.
Eddie: Szia ! Freddie Schmidt vagyok, de hívj csak Eddie-nek !-megöleltük egymást.
Én: Szia, én pedig Sally Night, vagyok ! Hívj, Sallnak, vagy ahogy tetszik !
Eddie: Jó, oké !-mosolygott.
Ezután, elmentem, a szobámba, letettem, amit vettem, és visszamentem a nappaliba Eddiehez.
Én: Ettél, valamit ? Mert ha éhes vagy, rendelünk valamit, vagy, főzők valami kaját !
Eddie: Nem, köszi, már ettem !
Én: Akkor jó! Szívesen !
Leültünk együtt TV nézni. Jen, fent volt a szobájába, szerintem Harryvel beszélhetett telefonon, mert mikor a szobája mellett jöttem el, nagyon jó kedve volt.
Eddie: Igazából, csak a mai napig lennék itt, utána, ha nem gond, majd lehet hogy benézek párszor !
Én: Jó, oké ! Nekem mindegy, szívesen látlak !!!
Eddie: Oh, köszi. Amugy megadnád a telefon számodat ?
Én: Hát, ö.......
Eddie: Mármint, azért ha jönnék még ide, és előtte felhívnálak !-mondta zavartan.
Én: Igen-igen.
Ezután, be diktáltam, a számomat.
Eddie: Köszi !
Én: Nincs mit !
Utánna, még egy kicsit TV-ünk, és mentünk aludni. Jó, volt a nap. Olyan, gond nélküli. De azért állandóan Zaynre gondoltam. Jó lenne ha itt lenne velem. Hiányziiik!
De úgy feküdtem le, hogy holnap már haza jön. De nem biztos, reménykedem. Hirtelen egy üzenet jött ! Zayntől: Szia, csak annyit akarok mondani, hogy holnap megyünk haza. És ha nem lenne gond, én és Harry átmennénk hozzátok. Csak ennyit akartam: Puszillak Zayn. Ja, és: jó lenne befejezni, amit elkezdtünk !!!♥
Ezen, csak mosolyogni tudtam. Persze vissza írtam neki: Nem, gond, szívesen látunk benneteket, MINDIG, és szeretlek ♥ szia!
Aztán, aludtam. Először csak fórgolódtam, de nagy nehezen elaludtam. Várom a halnapi napot.